Hogyan Működik Az Elme

Steven Pinker HOGYAN MŰKÖDIK AZ ELME OSIRIS TANKÖNYVEK Steven Pinker HOGYAN MŰKÖDIK AZ ELME Osiris Kiadó ■ Budapest, 2002 A fordítás alapjául szolgáló mű Steven Pinker: How the Mind Works W. W. Norton & Company, Inc., New York, 1997 Fordította CSIBRA GERGELY A fordítást az eredetivel egybevetette PLÉH CSABA A verseket fordította (27., 184., 299., 365., 518. o.) NÁDASDY ÁDÁM © Osiris Kiadó, 2002 © 1997 by Steven Pinker Hungarian translation © Csibra Gergely, 2002 Ilavenilnek TARTALOM ELŐSZÓ 1. ALAPFELSZERELÉS 2. GONDOLKODÓ GÉPEK 3. A BALGÁK BOSSZÚJA 4. AZ ELME SZEME 5. JÓ ÖTLETEK 6. FORRÓFEJŰEK 7. CSALÁDI ÉRTÉKEK 8. AZ ÉLET ÉRTELME JEGYZETEK IRODALOM NÉVMUTATÓ TÁRGYMUTATÓ ELŐSZÓ Egy könyv, aminek címe az, hogy Hogyan működik az elme, jobban teszi, ha egy alázatot tükröző megjegyzéssel kezdi. Én kettővel indítok. Az első: nem értjük, hogy hogyan működik az elme – legalábbis messze nem olyan jól értjük, ahogy a test működését, és bizonyosan nem eléggé ahhoz, hogy azt utópiák tervezésében vagy a boldogtalanság gyógyításához használhatnánk. Miért akkor az arcátlan cím? Noam Chomsky nyelvész egyszer azt ajánlotta, hogy tudatlanságainkat osszuk problémákra és rejtélyekre. Amikor egy problémával nézünk szembe, esetleg nem ismerjük a megoldását, de vannak ötleteink, gyarapodó ismereteink és sejtelmeink arról, mit keresünk. Amikor azonban egy rejtéllyel állunk szemben, csak ámulva és zavarodottan bámulunk, azt se tudván, hogyan nézhetne ki a magyarázat. Ezt a könyvet azért írtam, mert az utóbbi időben az elme rejtélyeinek tucatjai, a képzelettől a szerelemig, problémává léptek elő (noha még mindig vannak rejtélyek is!). E könyvnek minden egyes gondolatáról kiderülhet, hogy téves, de az is előrelépés volna, mert régebbi elképzeléseink túl szellemtelenek voltak ahhoz is, hogy tévesek legyenek. A második megjegyzés: nem én fedeztem fel azt, amit arról tudunk, hogy hogyan működik az elme. A következő oldalakon található gondolatok közül csak néhány az enyém. Olyan elméleteket válogattam össze sok tudományterületről, amelyekről úgy látom, hogy sajátos bepillantást engednek gondolatainkba és érzéseinkbe, amelyek megfelelnek a tényeknek, és újakat is előre jeleznek, és amelyek tartalmuk és magyarázati stílusuk szerint egymással összhangban vannak. Célom az volt, hogy ezeket az elképzeléseket két, ugyancsak nem tőlem származó, de még nagyobb gondolat alkalmazásával fűzzem össze egyetlen képpé: az elme komputációs elmélete és a replikátorok természetes kiválasztódásának elmélete segítségével. A nyitó fejezet az összképet nyújtja: azt, hogy az elme egy olyan komputációs szervrendszer, amelyet a természetes kiválasztódás tervezett abból a célból, hogy olyan problémákat oldjon meg, amilyenekkel evolúciós őseink szembesültek vadászó-gyűjtögető életmódjuk során. Ezután mindkét nagy gondolat – a komputáció és az evolúció – kap egy fejezetet. Az elme főbb képességeit az észlelésről, a gondolkodásról, az érzelmekről és a társas kapcsolatokról (családról, szeretőkről, vetélytársakról, barátokról, ismerősökről, szövetségesekről és ellenségekről) szóló fejezetekben szedem darabjaira. A záró fejezetet fennköltebb hajlamaink, a képzőművészet, a zene, az irodalom, a humor, a vallás és a filozófia tárgyalásának szentelem. Nincsen fejezet a nyelvről; annak témáját e könyvet kiegészítve előző könyvem, A nyelvi ösztön taglalja. Ez a könyv mindenkinek szól, akit érdekel, hogyan működik az elme. Nemcsak egyetemi tanároknak és hallgatóiknak írtam, de nem is csak azért, hogy „népszerűsítsem a tudományt”. Remélem, hogy a tudósoknak és a széles olvasóközönségnek egyaránt hasznos lesz az elme madártávlatú megközelítése és annak bemutatása, hogy hogyan illeszkedik mindez az emberi élet mindennapjaihoz. Amikor ilyen magasról nézünk le, nincs sok különbség a szakember és a figyelmes laikus között, minthogy manap